Lau

Nico

Lyrics-daily

Bianca Paradi

Cherrybomb.gp

Footballholic.gp

Depressed.gp

Viharsarok

Angyali démonok.blogspot

Rose Woods : A Vigyázók Szövetsége

365days.gportal.hu

Z. R. Emma: A halálra születtünk

A kritikát először a hibák felsorolásával szeretném kezdeni, az első pár oldalt Holly javította, a többit én.

Íme Holly javítása:

   Az óra szokásosan telt; a tanárnő felolvasta a verset, utána pedig elmondta mit gondol róla és nekünk mit kell gondolnunk róla és éreznünk közben – sok a „róla”, fontos a jó kezdőmondat. Ha az első mondat nem nyer meg, nem érdekel a könyv

    Az órát kopogás szakította félbe, mindenki az ajtó felé fordult, ami a tanterem végében volt. – mindenki a terem végén lévő ajtó felé fordult/mindenki a teremvégi ajtó felé fordult –így egy kicsit erőltetett, egy összetett mondatot lehet egy egyszerű mondattal is helyettesíteni

Teljesen ki kellett tekerednem, ha látni akartam kinek volt elég bátorsága megzavarni Miss. Cavellt, mert a falnál, a második sorban volt az egyszemélyes padom. – az előzővel egybevág, fölösleges mindent megmagyarázni, az ilyenekből csak nyakatekert mondatok származnak

Miss. Cavellt – Miss után nem kell pont

-  Miért? Azt hittem bárhova le lehet ülni – kérdezte értetlenül. - ide kell kérdőjel, csak pontot nem kell utána írni

Mert én magam kitűnő voltam és szeretem tanulni – szerettem

Viszketni kezdett a tenyerem, a legszívesebben (…) – kimaradt: és

(…) érdeklődtem tettet (…) - tettetett

(…) olyan lendülettel, hogy lófarkával arcon csapott,(…) - korábban azt írtad, hogy a mellkasáig ért. Akkor nem csaphatta arcon.

Túl sokat ismételed, hogy „…de nem érdekel”, „…de nem foglalkoztam vele” és egyebek. Minden egyes cselekedet után és közben beékelsz egy hasonló gondolatot. Mintha minden egyes gondolatba belehalna, kicsit sajnáltatná magát. Ezzel a módszerrel a szereplő csak ellenszenvessé válik az olvasó szemszögéből. Persze, megértettük, hogy nem érdekli semmi, fölösleges folyamatosan emlékeztetni rá.

Igazából nem túlzottan érdekelt a helyzetem jelenlegi állása, jön még őszre tavasz és tavaszra is ősz. Eszembe, hogy hamarosan szülinapom lesz. Teljesen elfeledkeztem róla, nem mintha fontos lenne. – nem igazán értem, hogy ez a gondolat hogy kapcsolódott az előzőhöz.

Úgy érzem, hogy gyakran túl műviesen fogalmazol. Megpróbálsz igényesen és szépirodalmi hasonlatokkal, metaforákkal színesíteni a szöveget, de sokszor ez sok. Vagy értelmetlen mondatok kerekednek belőle, vagy egyszerűen az ellenkező hatást éred el vele. Nem kell folyton gyönyörűen beszélni, sokszor a kevesebb, több. Persze egy-két ilyen gondolatmenet is belefér, de ne vidd túlzásba.

Az elvállásunk fájdalma még mindig élő pokolként kínzott – elválásunk

ami négy utcára odébb lesz – utcával

nem érdemellek ételt. – érdemlek

- Milyen az új iskolád? – kérdezte Tom, akinek kiköpött mása voltam és Milyenek az új tanárok? – érdeklődött kedvesen Abigal. – először is: Abigelnek írják, másodszor, ha E/1-ben írsz, akkor lehet, hogy egyszerűbb anyának és apának hívni. Vagy maga Dante is így szólítja őket?

ha nem kínozz szerelmi bánat. – kínoz

És még néhány megjegyzés Hollytól:

Lilium és Dante? Igazán különleges neveket használtál egy ilyen történethez, talán már túl különlegesek is. Mindenestre, érdekes ez a két név együtt.

„A szüleim tudtak Emilyről, sokszor volt itt vendégségben, s ők összebarátkoztak vele.” – Ez a mondat így talán egy kicsit túl egyszerűre sikeredett. Mint amikor a gyerek hazajön az óvodából vagy az iskolából és elmeséli a szüleinek, hogy mi történt aznap. Találd meg az egyensúlyt a szépirodalmi és a hétköznapi fogalmazás között. Bár igazából lehet, hogy ez csak az én megérzésem, de ez a mondat így nem tetszik.

Azon kezdtem el gondolkodni, hogy hogyan élhetett Dantéban oly élénken az egész jelenet az előző barátnőjével, ha már több mint egy év eltelt: „Emilyvel évfolyamtársak voltunk, s miután szakítottunk elment egy másik iskolába, és egy évre rá engem is kirúgtak.”

Sokszor kerülsz magaddal szemben is ellentmondásokba. Kicsit jobban dolgozd ki a történetet.

Tetszik a szemszögváltás, Dante kezdő gondolatai kifejezetten jól sikerültek, szerintem jobban elkaptad a fiú karakterisztikáját.

A cím is elég meggyőző volt (ahogy a másik történetnek is). Érdekelt, hogy vajon mi lehet a témája a regénynek és kedvet adtál, hogy elkezdjem. J

Íme az én részem:

pitagorasz tétel – Pitagorasz-tétel

kínozzni, érezzni – gyakran a z-re végződő igéket két z-vel írod, amikor eggyel kellene

Ki a kedvenc írod?- íród

s az ezáltalmegszűnt – s az ezáltal megszűnt

a fejem Dante tekintette elől – tekintete

visszahúzódok a csigaházamban – csigaházamba, gyakran írsz ban/ben-t, ba/be helyett

szenvedélyes közbe vágások – közbevágások

beszélve az agyamról, aki  - az agyad nem egy élőlény, nem aki, hanem ami

én pedig felháborodtam akartam közbe vágni, de tekintette elhallgatott – én pedig felháborodottan akartam közbevágni, de tekintete elhallgattatott

Elégé – eléggé

indulattal elnézett az útra – indulatosan az útra nézett

eddig leakartam rövidíteni – le akartam rövidíteni

is megfogod ezt ismerni – meg fogod ezt ismerni

végig néztem az – végignéztem

ha félre értenéd – félreértenéd

„       -      Mikor fogom megismerni az Elveszettség melódiáját? - komolyan a szemembe nézett.

   Annyira szomorúnak tűnt, mint egy kivert kutya, aki csak az utcákat rója, hátha talál valakit” Most akkor ki akarja megismerni az Elveszettség melódiáját, Lilium vagy Dante? Nem egyértelmű, hogy ki beszél.

aztán hátra arcot – hátraarcot

egy másik formában, mint amiben eddig létezett. – mint amelyben eddig létezett; az amely szebb kifejezés, mint az ami

Pannonius középbe járok – járók

ezért rá írtam – ráírtam

bele hallgathatott – belehallgatott

Így végig gondolva – végiggondolva

neki feszült – nekifeszült

Nagyon szeretem, de tudtam, hogy – gyakran írod a szeretem-et jelen időben, pedig a múltban játszódik a sztori, helyesen: szerettem

Vizet melegítettem és neki láttam, hogy csináljak két teát magunknak. – nekiláttam, hogy két csésze teát készítsek

minden lélek rezdülését – lélekrezdülését

belőle a vastag kötetett – kötetet

Visszamentem az ágyamhoz a laptopomhoz – visszamentem az ágyamhoz és a laptopomhoz

 a borongós felhőket, amik kisebb- amelyek

akik nem láthattak rám – nem láthattak engem

épp ésszel – ép ésszel

Szürke szövet kabát volt rajta, világoskék farmer és egy egyszerű csizma – szövetkabát

Semmi váltás ruha – váltásruha

Elkérem Liliumtólskypeon- Elkérem Liliumtól Skype-on.

Fizikailag épp voltam – ép

végig mért – végigmért

A tanár elindult kifele a diákokkal én pedig követtem őket – a tanár elindult kifelé a diákokkal, én pedig követtem őket

egy két személyes – kétszemélyes

egyszer kinövőm- kinövöm

Lavina indultam- lavinát indítottam el

ahol a kertben pár jó páran álldogáltak- ahol a kertben már jó páran

kemény diszkó zene – diszkózene

sörös üvegét – sörösüvegét

körbe néztem – körbenéztem

hátsó udvarra- hátsóudvarra

akartalak félre vezetni – félrevezetni

megfertőzz- megfertőz

tegnap az este elég ittasnak – tegnap este

Már megbocsáss, de ha semmi bajod nem lenne velem- ha nem lenne semmi bajod velem

Na jó, én ezt nem hagyom annyiba!- annyiban

A sejtések sokszor értelem nélkül születnek az emberben, a tudatalattiból, amely sokkal több tud, mint amennyit mi megértünk egy eseményből, vagy pár szóból. – amely sokkal többet tud

sok barátom volt, két lány, akikkel beszélgettem az iskolába – az iskolában

hogy esélyt sem add – sem ad

de forgotta gyomrom – forgott a

Alapvetően szeretem tanulni, szeretem olvasni, szeretem házi feladatot írni, de – szerettem

 hogy lása komolyan – lássa

A tovább tanulás- továbbtanulás

csak nem rég- nemrég

nem hagyja ennyibe –ennyiben

majd az ő taktikáját alkalmazzon – alkalmazom

amilyené – amilyenné

Ördögi kőrbe- körbe

„Bejött. Rám nézett, utána pedig rögtön elment. Én pedig végeztem két üveg vodkával. – két üveg vodkát egy ember nem tud meginni egyhuzamban, különben is, ha valaki olyan részeg, akkor hogy tud neten leírni akármit is? KÉPTELENSÉG!

még mindig abba – abban

hét éves – hétéves

pedig tönkre tesszük – tönkretesszük

Megcsörrent a telefonom, ezért felkeltem az ágyról, kivertem a fejemből nyomorult gondolataimat, és lementem az ajtóba, hogy beengedjem. Nem a csengő csörrent meg?

este magánosan – magányosan

négyvodkás üveggel- négy vodkásüveggel

Imádtam ezt az érzés- érzést

holnap utánra- holnaputánra

ahogy körül ölel, élveztem minden pillanatátés hirtelen – körülölel, pillanatát és

tízesnél foglal helyett – helyet

Miért nézz így rám – néz

de kitudja – ki tudja

Hasonlóak jó tanulok – hasonlóan jó tanulók

Danteval – Dantéval

Akkor megnézzed- megnézed

Mezítelen bőre vágytam! – bőrére

Meg úgy. Egyébként sem. – Meg úgy egyébként sem

Átölt. – átölelt

Vele akartam lenni életem hátra lévő részében, vele aludni, vele kelni, vele szeretkezni, vele csókolózni!- hátralévő; és nekem furcsa, hogy a szeretkezni után írtad azt, hogy csókolózni, és nem fordítva

de megakarok – meg akarok

Nem tehettem róla – tehetek

fekete opel – úgy tudom, hogy a márkaneveket nagybetűvel írjuk: Opel.

 mindig is nagyon jó aggyal rendelkezem- rendelkeztem

volna ellenne- ellene

Négy nappal először- négy nappal ezelőtt

nem akartak hagyni aludni – aludni hagyni

Helyett foglalt- helyet foglalt

Lehiggasztja- lehűti

saját hittüket- hitüket

Fogalmad sincs miről mit gondolok!- Fogalmad sincs, hogy

s nem voltam hajlandó visszább menni

Dantével-Dantéval

tönkre tetted- tönkretetted

Vodka szagod van – elhúzódott tőlem és a levegőbe szagolt. – Igen, ez vodka – a vodkának nincs szaga, ezért is kedvelik sokan.

Nos, ha már a hibáknál tartunk, folytassuk a történet azon mozzanataival, amelyek nekem nem tetszettek. Először is, Lilium és Dante olyan gyorsan összejöttek, hogy nagyon furcsa volt ez nekem. Utána, ez a dolog, hogy a srác megcsalja a lányt… elég bizarr. Esküdözik saját magának is, hogy szereti blablabla, de mégis megcsalja. Ez a kettő nem igazán fér össze szerintem. Dante drogfüggő, mégis azonnal leáll, amint összejön Liliummal, könyörgöm, ez lehetetlen! Még a szerelem sem ennyire erős. Aztán ott van az, hogy két üveg vodkát megivott egy este alatt, aztán még képes volt neten beszélgetni a lánnyal. Ilyen nincs! Nem ihatott meg két üveggel egymaga, és nem lehet képes írni. Nekem személy szerint nem igazán tetszett az sem, hogy lefordítottad az October and Aprilt magyarra, mert ha jól sejtem, akkor ez a The Rasmus száma, nem? Akkor meg miért fordítottad át? Ennyire szerintem nem kell magyarosítani. A stílusod hol magasztos, nagyon irodalmi, hol egyszerű, már-már túlságosan is egyszerű. Szerintem döntsd el, hogy melyik stílusban szeretnél írni, mert a kettő nem fér össze így. Főleg a párbeszédeknél jött ki ez a túlzott egyszerűség. Ráadásul rosszul használod a határozókat is, és gyakran jelen időt használsz a múlt idő helyett. Azt javaslom, hogy mindig olvasd át párszor a sztorit, mielőtt hátradőlnél, hogy végeztél vele. A Word sok hibát aláhúz, ezeket ellenőrizd. Nem tudom, hogy mennyit szoktál olvasni, de mindenképpen jót tenne, ha sok regényt olvasnál, mert az fejlesztené a helyesírásod. A történet szerintem jól indult, de onnantól kezdve, hogy Lilium összejött Dantéval, valahogy nagyon gyorsan történtek az események, már-már érthetetlenül. Néha csak kapkodtam a fejem ide-oda, hogy akkor ez most miért is történt. Lilium féltékeny lett, van is oka rá, s te ezt jól szemléltetted, csak néha már sok volt ez az „ elárultál-de megbocsátok-haragszom rád- de szeretlek” – dolog. Néhol zűrzavarossá vált a kapcsolatuk. A végén történő öngyilkosság pedig nagyon teátrális, ha az volt a célod, hogy kifejezd a lány megbolondulását, akkor sikerült.
A nevek nekem tetszettek, szeretem az egyedi neveket, ráadásul egy most készülő regényemben én is Danténak hívom a szereplőt, a másikban meg McGregor a családnév, amit alkalmazok. J Viszont a Lilium nekem nagyon furcsa volt, egy dal címére emlékeztet. Dante karakterét jobban eltaláltad, mint Liliumét, ő valahogy hihetőbb lett. Ez a Kundera könyv pedig felkeltette az érdeklődésemet, még sosem hallottam róla. Viszont azt furcsállom, hogy Dante adta a lánynak a könyvet, aztán nem tetszik neki, amikor az is átveszi a mű szellemét.

Összességében nem volt rossz, az elején faltam a sorokat, de egy ponton megtört a varázs. Úgy érzem, kicsit elsietted. Remélem, hasznos a kritika, s még hallok felőled. A hibák miatt ne csüggedj el, sok gyakorlással minden hiba eltüntethető!

Julie Olivier: A szomorú bohóc

          A címmel szeretném kezdeni. Nagyon tetszett, hogy végre nem fanatsy típusú novellát ígért a címet. Hogy végre nem vámpírokról vagy vérfarkasokról kell olvasnom, hanem valami egészen másról. Valami újról. Tök jó, hogy a cím igazából egy hasonlat, hiszen nem egy bohócról szól szó szerint, hanem egy kiábrándult zenészről.  Remek hasonlatot vontál a kettő között.
Jól írsz, megfontoltan, hibákat is csak elvétve találtam, s ezek inkább gépelési hibák voltak. 
Tetszett a történet, tetszett maga a sztori és az is, hogy nem éreztem összecsapottnak a művet.  Egy dologgal volt csak problémám: Maddie-vel. Értem én, hogy ő a koránál százszor érettebb leány, de sokszor idegesített. Jogos, hogy hálából, amiért Will megmentette, segíteni akart a fiúnak, de a prédikálásai sokszor zavaróak voltak. Elvégre is, ő csak egy tizenhárom éves lány, ráadásul semmi köze sincs a huszonnyolc éves fiúhoz. Az jutott eszembe, hogy talán így akarod kifejezni, hogy egy gyerek is viselkedhet felnőttesen és egy felnőtt is lehet gyámoltalan, akárcsak egy gyerek. Nos, ha ezt szeretted volna üzenni a novelláddal, akkor sikerült. :) Csak nekem, mint olvasónak néha sok volt Maddie. Tolakodónak tűnt.
       Összességében tetszik, ahogy írsz. Ügyes vagy és kellemes olvasnivaló volt a novellád.

Andi: Az átkom

„Egy lány volt. Nem akart soha senkit sem bántani. Nem akart vért, és pusztulást látni. Nem akart élni. Mégis élt, és útját nem átallott a halál kísérni. „ -ezzel az öt mondattal kezdődik a novella. Ez nem csupán egy bevezetés, hanem a mű központi kulcsrésze. Itt tudhatjuk meg, hogy hogyan is szól a jóslat, ami inkább egy átok, amelyet egy féltékeny boszorkány szórt a mű főszereplőjére Kaylára. Hogy miért tette ezt vele? Ez csak később derül ki. A bevezetés figyelemfelkeltőre sikeredett, megjött a kedvem az olvasáshoz. De ezután kicsit meglepett az a gyors váltás, amelyet az író tett, hiszen egy misztikus kezdés után a „Jaj, de utálom a matekot!” felkiáltás következett. Ez a váltás kizökkentett abból a hangulatomból, amelyet a bevezető szöveg idézett elő bennem. Mindezek ellenére nem volt rossz ötlet a misztikumból a való világba varázsolni az olvasót, legalább egy nem várt folytatást kaphatunk. Viszont nekem az ezt követő részek kicsit összecsapottnak tűntek mind tartalmilag, mind pedig megfogalmazásban. Először is, nekem bökte egy két szó, mondat a szememet pl. :
~benyomtam a matekcuccot a táskámba~ Nekem nem tetszik a benyomtam szó, szerintem túl köznapi, és nem is igazán illik ebbe a szövegkörnyezetbe. Ehelyett én biztosan a ’betettem’ kifejezést használtam volna, de hát nem vagyunk egyformák és a különbözőségünk teszi az életet izgalmassá. J
~sikerült kihoznom egy erőltetett mosolyt~ Nos, ebben megint szóhasználati hibát találtam, véleményem szerint így jobb lenne: ’sikerült magamra erőltetnem egy mosolyt’
~bameg!~ Igazából, ez nagyon nem tetszett, mivel szerintem nem jó ilyet leírni egy műben, még akkor sem, ha manapság már mindenki ezt használja. Ennél jobb az a káromkodás, amit később használsz is, a ’Fenébe!’.
~szemlére téve ezzel két hosszú szemfogát~ Úgy gondolom, hogy ebben az esetben a szemlére szót nem kellene használni. Én a helyedben inkább így írtam volna: ’megvillantva ezzel két hosszú szemfogát’ vagy ’megmutatva’, esetleg ’felfedve’. De ha ragaszkodsz a szem-kezdetű szófordulathoz, akkor a ’szemügyre téve’ is jobb lenne.

~csikorogta~ Igazából még sohasem olvastam leírva ezt a szót, mint kifejezőeszközt arra, hogy valaki hogyan mond valamit. Csak az idegensége miatt ütött szemet nekem.

Most pedig szeretnék visszatérni a sztorihoz. Én rövidnek találtam a történetet, és szerintem túl gyorsan pörögtek az események. Az egyik percben még Kayla a suliban van, a másikban pedig már rájön, hogy ki volt előző életében és fel is derengenek előtte az események. Olvasó szemmel jobb lett volna, ha lassabban bontakoznak ki az események. Örültem volna, ha többet megtudhatok Karelről, Kayla vámpír szerelméről. Ha elolvashatom, hogy hogyan lett vámpír, hogy hogyan talál rá újra és újra a szerelmére, hogy aztán megölje, mielőtt kibontakozik a lány gyilkos énje és veszedelmet hoz a világra, meg hogy egyáltalán hogyan is néz ki pontosan. Viszont nagyon tetszik az alapsztori: hajdanán két szerelmes közé állt egy boszorkány és megátkozta őket, ezentúl a fiúnak meg kell ölnie a szerelmét, ha nem akarja, hogy elpusztuljon a világ, s a bűvös hetedik alkalom után új élet kezdődik számukra. Hűűű, én a helyedben tutira egy regényben írtam volna meg a sztorit, részletesen kibontva a szálakat, s akár még a múltból is beleírtam volna egy két emlékképet, amelyben megismerhetjük Kayla ördögi énjét és azt, hogy Karel hogyan érez amikor meg kell ölje szerelmét. Szerintem ez egy olyan történet, amelyet kár lenne így hagyni. Szerintem egy egész regényt érdemel.J

A kedvenc szereplőm Karel, akiről szinte csak annyit tudunk, hogy vámpír és mi a célja, de emellett van egy nagyon fontos dolog is, amit megtudunk: az, hogy Karel annyira szereti Kaylát, hogy nem mondott le róla. Hogy újra és újra megvárja amíg a lány újjászületik és megkeresi őt. Ő az örökké tartó szerelem mintaképe, s az ő alakja lehetne az igazi, vérző szerelem szimbóluma.
Összességében azt mondhatom, hogy nagyon jó történetet találtál ki, de a megfogalmazást még gyakorolnod kell és akkor klassz műveket tudsz majd írni.

Kethrin blogja

Mit is írhatnék a szubjektív.gp-ról? Hogy eredeti ötleten alapult? Hogy igényes cikkek vannak rajta? Hogy szép a design? Vagy hogy kedves a szerkesztő? Azt hiszem, ezek közül bármelyiket leírhatom mindennemű elfogultság vagy részrehajlás nélkül. Kethrin blogja egyedülálló nemcsak a Gportálon, hanem meggyőződésem szerint az összes tárhelyen. Témáját illetően interjúkat olvashatunk az oldalon, amelyeket más szerkesztőkkel készített, valamint legnagyobb örömünkre már kritikát is kérhetünk itt. Ezen kívül Kethrin megoszt velünk egyéb más dolgokat is, mint például az általa olvasott könyvek listáját, véleményével együtt. Tehát minden van itt, ami szem-szájnak ingere, de azért mégis csak a fő profilja az interjúkészítés. (Bevallom, kicsit irigykedem, amiért ez a remek ötlet nem nekem jutott eszembe. ) Szeretem ezt az oldalt, nemcsak különlegessége, hanem igényes kinézete és kedves, segítőkész szerkesztője miatt is. Jelenleg kék színben pompázik az oldal, ami csak azért zavar egy minimálisan, mert újabban rákaptam a meleg, lányos színekre. De ez az én bajom, nem Kethrin tehet róla, hogy van egy új rossz szokásom. Különben a fejlécen lévő bagoly kimondottan tetszik, olyan intellektuel kinézetet kölcsönöz az oldalnak.
Összességében mindenkinek csak ajánlani tudom Kethrin blogját. Ha valaki valami érdekességre, egyedire vágyik, az itt megtalálja. 

Halál utáni kóma-Liliana írása

Szeretném leszögezni, hogy nem vagyok profi kritikus, vagy éppen cenzor, én csupán egy olvasó véleményét osztom meg Liliana Halál utáni kóma című írásáról.
Először is, kezdjük a címmel. Halál utáni kóma. Érdekesen hangzik, elvégre is, a halál után nem nagyon szoktunk kómába esni. Őszintén szólva a cím elolvasása után meg voltam győződve arról, hogy ez egy misztikus, fantasy történet lesz. De tévedtem. Liliana egy naplóbejegyzést közöl, amelyben legjobb barátnője elvesztéséről ír. A történet/ bejegyzés szerint a naplóíró hirtelen, minden előzetes nélkül veszítette el barátnőjét, s ez számára lelki sokk volt. Olyannyira, hogy egy óvatlan mozdulat miatt maga a napló írója is kis híján barátnője sorsára jut, de szerencsére egy rövid lefolyású kóma után magához tér a kórházban. Ennyit dióhéjban a történetről. Őszintén szólva nagyon rövidnek, már-már összecsapottnak találtam a művet. Sok szóismétlés van benne (pl „ma leírom… - aztán a következő mondatban ismét: „ma végre”). Ezenkívül a bejegyzést úgy kezded, hogy „kedves naplóm”, aztán később leírsz egy olyat, hogy „tudjátok”. Nos, legjobb tudomásom szerint a naplót nem a nagyközönségnek írjuk egyrészt, másrészt a naplód nem skizofrén, hogy többes számban szólítsd meg! De ez nyílván a figyelmetlenségből adódik. Jó alaptörténet ez a gyászról szóló téma, szerintem egy megrázó novellát lehetne belőle írni. A drámaiság megvan a halállal és a fájdalommal, csak ki kellene fejteni, teret kellene adni arra, hogy az olvasó jobban át tudja élni. A rövidsége miatt hiába megrendítő a történet, egyszerűen nem volt idő arra, hogy kifejlődjön bennem akármilyen érzés is. Nem tudtam átélni. Amint nekiálltam olvasni, már vége is lett. Amúgy találtam benne azért szépen megfogalmazott mondatokat is. Úgy gondolom, hogy jó alapanyag ez, csak még csiszolgatni kell.

Ördögmanó blogja

Le kell szögeznem, hogy Ördögmanó esetében könnyebb helyzetben vagyok, mint az eddig kért kritikáim esetében. Ez azért van, mert Ördögmanót már régebb óta ismerem és nyomon követte szerkesztői stílusa javulását, fejlődését az elmúlt években. Nem rég nyitotta meg a saját blogját, amelyről le fogom írni a véleményemet. Átnéztem az oldalát és a következőkre jutottam:
-minden megvan rajta, aminek egy blogon meg kell lennie, sőt mi több még arra is lehetőséget kínál a kezdő íróknak, hogy fanfictionjeiket megjeleníthessék az oldalán, ami lássuk be, nagyon kedves tőle
–az oldalon megtalálható egy kérdezz-felelek program, amely sikerességéről nem tudok semmit sem, de az biztos, hogy ez a lehetőség egyedivé teszi a portált
–Ördögmanó bárkivel szívesen cserél, ami szintén jó pontnak számít, hiszen engem ki akaszt, hogyha vannak olyan feltételek, mint például: „a lapod látogatottsága legyen napi 50 fő” stb. Erről majd egyszer leírom a véleményemet tüzetesebben…

-ami a designt illeti, Ördögmanó sokat fejlődött a designszerkesztésben, egyre csinosabb kinézeteket kreál az oldalainak, s a mostani cicás dizije is egész szép lett. Nekem egyedül a lehulló effekt nem tetszik. Értem, hogy tél van, de szerintem nem igazán passzol a cicás fejléchez

-nagyon tetszik az a modul stílus, amelyet a bejegyzéseinél használ

Tehát, ha meg szeretnél ismerkedni egy kedves leányzóval, akkor kattints a sodaniel.atw.hu-ra:)

Véleményem a Talán szeretetet éreztem című versről

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nem vagyok profi verselemző. Tőlem egy olvasó véleményét kapod meg. Szeretném, ha azt is tudnád, hogy nagyra becsülöm a költőket, mivel egyrészt szeretek verseket olvasni, másrészt epikusként tisztában vagyok a költészet nehézségeivel. Eleinte én is versírással próbálkoztam, de nem volt hozzá tehetségem.

Most pedig térjünk rá a költeményre. Kedvelem a negatív érzelmekkel teli verseket, mert életszerűek. A te alkotásod is ilyen. Úgy éreztem, hogy egy szerelmi csalódásból kifolyólag lett tele kételyekkel. Már a címben is megjelenik a bizonytalanságot jelző ’Talán’ kifejezés, amely ezután az összes sor kezdő szava. Minden egyes sor így kezdődik, ettől lesz tele a költemény kételyekkel. Érdekes gondolatokat írsz le és szép utat jár be a vers. Az elején még arról írsz, hogy talán majd egyszer a jövőben lehetőséged lesz a szerelemre mással, ha már nem fogsz vonzódni az iránt, akit szeretsz most. Ez egy tipikus hétköznapi érzés, szinte mindenkivel megtörténik, hogy rossz embert szeret, ettől érezheti bárki közel magához a verset. Ezután elmélyül az alkotásod, elkezdesz elmélkedni azon, hogy szeretett-e egyáltalán a nő, vagy csak áltatott. A harmadik versszakban pedig bekövetkezik egy változás: „Talán hazugság volt. Talán. De éreztem.” Ez a de a mű fordulópontja. Arra gondolsz, hogy talán az egész egy hazugság volt, de ugyanakkor te mást éreztél. Ez a fordulat nagyon tetszik nekem. Mint ahogyan az is klassz, hogy eljutsz odáig, hogy elgondolkozz azon, hogy talán te hibáztál. Ez tök jó.
Felfedezni véltem egy filozófiai vonalat is a vers végén: a létfilozófiáját. Az egyszerű kezdéstől eljutsz odáig, hogy kételkedni kezdesz abban is, hogy egyáltalán ez a te életed-e. Érdekes végkifejlet.
Összességében érdekes versnek találtam.

Reisuto.blogspot

Ezen az oldalon is egy blogot találhatunk. Jobban
mondva, ahogyan a felirat is hirdeti: véresen romantikus
történeteket, s megtudhatjuk, hogy milyen egy ágyban
lenni Sherlock Holmes-szal. Nem vicc. Sherlockkal.
Pajzán írásokat találhatunk itt, s habár a sztorik többsége
a két férfi közötti szerelmet mutatja be, amely számomra is
furcsa, úgy gondolom, hogy tisztelnünk kell az oldal
egyediségét és a szerkesztő bátorságát, amiért ilyenről ír.
Nos, ezután térjünk át a külcsínre. Teljesen egyszerű design,
semmi túlcicomázás vagy hasonló. Emellett kiemelném
a fejlécen található írást. Nekem nagyon tetszik ez a betűtípus.
Úgy néz ki a lap, mint ahogyan egy blogspotos oldalnak
ki kell néznie.
Összességében érdekesnek találtam. Talán még
bele is olvasok majd egy-két írásba.

Hellooo.gp –Lizy oldala

Amint megnyitja az oldalt valaki azonnal szembesül a felirattal: Float, ami annyit tesz: Lebegni. Nos, úgy gondolom, hogy a design jól illik ehhez a szellemiséghez, egyszerű, letisztult, s ami szerintem egy lánynak fontos: csajos. A kinézetet én roppant stílusosnak találtam, bár a fej nélkül kép nekem nem igazán tetszik. Nem azért, mert nem szép, vagy nem illik oda, egyszerűen csak azért, mert jobban szeretem az arcokat. De ez az én zizim. S ha már a főoldalnál tartunk, meg kell jegyeznem, hogy ízléses a kép alatti menüpont stílusa és az idézet is remekül passzol az oldal hangulatához.
Ezen a portálon Lizy blogját olvashatjuk, amelyen keresztül jobban megismerhetjük őt. Emellett megcsodálhatjuk Lizy saját készítésű és gyűjtött képeit is, valamint a Nektek modul érdekes lehet mindazok számára, akik nem értenek a háttér- illetve avatárkészítéshez. Nos, azt hiszem, eleget dicsértem a Hellooo.gp-t, most meg kell említenem néhány negatívot. :) A banner tetszik, de túl nagynak találom. Tanácsos lenne egy kisebb buttont készíteni, hiszen szerintem senki sem szeretne egy ilyen nagy bannert kitenni az oldalára. Emellett jó, hogy a Rólad szóló modult rövidre fogtad, de talán nem ártana egy rövid, összefüggő bemutatkozást írni az elejére. Valamint túl sok mindent találtam a vázlatpontokban, s van egypár dolog, amire szerintem senki sem kíváncsi pl a cipőméretedre.
Összességében a Hellooo.gp nekem bejött, ajánlom mindenkinek, aki szeretne megismerkedni egy érdekes lánnyal.